Vigyázz nagyon magadra… (5Móz 4,9)

Az élet tele van figyelmeztetésekkel. A szülő figyelmezteti a gyermekét, hogy vigyázzon a ruhájára, jól viselkedjen, vagy óva inti, nehogy valami baj érje. Máskor talán valakinek az egészsége miatt aggódunk, és életmódbeli tanácsokkal látjuk el, mert fontos számunkra a másik és vigyázni akarunk rá. Ha közlekedünk, figyelmeztető táblákkal is találkozhatunk utunk során. Természetesen a figyelmeztetés akkor éri el a célját, ha hallgatnak rá és megszívelik.

Mai Igénkben is figyelmeztető szóra lelhetünk. Ez azonban nem embertől származik, hanem az élő Istentől: „…vigyázz nagyon magadra…” Isten inti saját népét, akit egykor kihozott Egyiptomból. Ez már a második nemzedék, aki hallgatta ezeket a szavakat. Figyelmezteti őket, hogy járjanak az Ő útjain és kövessék mindazt, ami elődeiknek megmondatott. Tulajdonképpen Isten itt számukra is bemutatkozik és követésére hívja őket is. Szavai azt tükrözik, hogy ezt a nemzedéket is szereti és vigyázni akar rájuk. Isten figyelmeztetései mindig az életet munkálják az emberben. Ezt nekünk is jó szem előtt tartanunk. A Szentírás sok figyelmeztetéssel van tele, amit Isten szolgái adtak tovább mindig a megfelelő időben. Sokszor nem volt kedves a próféták szava, és az általuk mondott figyelmeztetés, de sajnos látjuk ennek következményét Izrael népe történelmében. Amikor nem hallgattak Istenükre, az sokszor évszázadokra visszavetette hitbélileg Izraelt. Ezért lényeges megjegyeznünk: a figyelmeztető szó nem parancsolgatás, hanem intés, feddés és buzdítás, s mindeközben az életet munkálja. (Berencsi Balázs)

A nap gondolata:

A vallás legnagyobb kísértése, hogy Isten iránti udvariassági formula lesz. Udvari népek, lakájok betanult hajlongásai a király előtt. (Muraközy Gyula)

Imádság:

Uram, köszönöm kegyelmedet, mely által örökké a te szolgád vagyok. Ámen (Sáriné K. Andrea)

Ma 2012.05.21.
Konstantin napja van.